GERINCBETEGSÉGEK

Milyen gerincbetegségek vannak? Mik a tünetei? Mit tehetsz az ellen, hogy elmulaszd, meggyógyítsd a porckoronsérved, lumbágód? Nézzük meg a gerincbetegségek fajtáit.

Porckorongsérv, gerincsérv:

Porckorongsérv

A gerincoszlopod különösen sérülékeny ízületi rendszert tartalmaz. Az egymás fölött elhelyezkedő csigolyák között kis ízületek hozzák létre a kapcsolatot. A csigolyatestek között porckorongok helyezkednek el, melyek rugalmas borítékkal rendelkeznek, belsejükben pedig egy kocsonyás mag, a pulpa található. Ez a struktúra adja a gerincoszlop rugalmasságát, flexibilitását, emiatt tudod hajlítani törzsed a különböző irányokba, ez adja meg a lehetőséget, hogy a gerinced függőlegesen is rugalmas legyen, speciális rugózó mozgás alakulhasson ki benne. A túlzott terhelések, főleg a függőleges irányúak és a torziós hatásúak, az erőteljes gerincmozdulatok a porckorongod külső burkának sérüléséhez, megszakadásához vezethet. A belül levő anyag kiboltosul, ezzel kialakul a gerincsérv, vagyis  pontosabban a porckorongsérv. Ilyenkor a gerincoszlopod mellett futó mozgató, és érzőidegeket a kiboltosuló porc nyomhatja, mely különböző, heves tüneteket eredményezhet. Ilyen a zsibbadás a végtagjaidban, izomgyengeség a nyomás alatt álló mozgatóideg által beidegzett izomban, izomcsoportban. Ha érzőideget nyom a sérv, akkor heves, késszúrásszerű fájdalmat érezhetsz, akár mozgásképtelenné válhatsz. Mivel az elrepedt porcszövet, a csontszövethez hasonlóan összeforrni nem tud, ezért ez élethosszig fennálló panaszokat okozhat. A gerincoszlopod védelme tehát, még az ízületi rendszeren belül is prioritást kell, hogy élvezzen. Leggyakrabban az alsó háti, ágyéki területet érinti (súlyzók mozgatása során, ugrásokkal, dobásokkal járó sportágakban), de a nyaki szakasz is érintett lehet (kalapácsvetők, birkózók).

Lumbágó:

Lumbágó

A lumbágó sokszor egy apró, hirtelen mozdulatot követően vagy egy nehéz tárgy felemelésekor jelentkezik (jellemzően akkor, ha emelkedéssel egyidejűleg a testeddel elfordulsz). A váratlan, heves fájdalom a gerincoszlopod ágyéki részén, a keresztcsontnál jelentkezik, és néha annyira erős, hogy a legtöbb mozdulat lehetetlenné válik. A hátad izomzata ezen a területen összehúzódik, és ez megnöveli a fájdalmat. Amikor a fájdalom kisugárzik a fenekedbe vagy a lábadba, akkor isiászról beszélünk.

Ilyenkor jellegzetesen görbült, merev tartással tudsz csak mozogni. A köhögés, nevetés vagy tüsszentés újabb fájdalmat okozhat. Az erőlködés miatt fájdalommal járhat a székletürítés is.

Az izmok néha egyik oldalra görbítik a gerinced, az érintett oldalon a hosszú hátizmok megfeszülnek, azok feszes húrként tapinthatók. A fájdalom nem kisugárzó. A deréktájad ütögetésre, nyomásra is érzékeny.

Az ágyéki gerincfájdalmat gyakran csontritkulás által okozott csigolyatörés, megerőltetés, porckorongsérv, porckorong-kopás, a csigolyák elcsúszása, a gerinccsatorna beszűkülése, gerincferdülés és „elsődleges fájdalmas izombetegség” (fibromyalgia) okozhatja.

Az erős fájdalmat a gerincvelőből kilépő idegköteg rándulása okozza, ez a hátizomzatod görcsös összehúzódását váltja ki, a görcsös izomzat pedig nyomja a fájdalomérző idegvégződéseket.

Csigolyaív szakadás:

Csigolyaív szakadás

Az egymás felett lévő csigolyákat a csigolyaíveken lévő alsó és felső ízületi felszínek által alkotott kisízületek kötik egymáshoz. A spondylolysis a csigolyaív megszakadását jelenti. Ez a legtöbbször tünet és problémamentes, hiszen a szalagrendszered önmagában is igen erősen rögzíti a csigolyákat. Legtöbbször egy egyéb okból készülő röntgenfelvétel okán derül ki az elváltozás.

Ez lehet veleszületett, vagy szerzett, ami a lumbális gerinc extrém mértékű előre vagy hátrahajlására jöhet létre.

Azonban a csigolyaívek megszakadása (spondylolysis) rontja a gerinced stabilitását, és lehetővé teszik, hogy a felül lévő csigolya a hasüreg felé csússzon. Ez a spondylolysthesis.

Scheuermann-kór:

Scheurmann-kór

A Scheuermann féle betegség, egy veleszületett fejlődési rendellenesség, a csigolyatestek záró lemezének csontosodási zavara.

A csontosodási zavar következtében a csigolyákra ható mechanikai erők hatására a csigolyatestek előre felé (ventral) elkeskenyednek, ék alakúvá válnak. A deformált csigolyák a fiziológiás görbület valamelyik szakaszán (nyílirányú síkban) okoznak kisebb- nagyobb eltérést. A kórkép megjelenési formája egyénenként változó, általában a háti szakasz csigolyáit érinti, háti domborulatot (kifózist) okozva. Érintheti azonban az ágyéki csigolyákat is, sőt olyan eseteket is ismerünk, ahol egyetlen ék alakú csigolyára derült fény egy röntgenfelvétel során. A Scheuermann-kór tehát az esztétikai szempontból igen kedvezőtlen nagy háti kifózistól a nem látványos változatig bármilyen formában előfordulhat, és kezeletlenül gerincfájdalmakhoz vezethet.

Tünetei: A Scheuermann betegség úgy is kialakulhat, hogy a gyermeknek egyáltalán nincsenek panaszai. A szülők csak a rossz tartást, a háti domborulatot illetve a vállak előreesését észlelik. A gyakoribb változat, amikor ebben a stádiumban a gyermek fáradékony, különösen a hosszas ülés okoz problémát, fájdalmat. Az érintett gerincszakasz nyomásérzékenysége is jellemző lehet.

Csigolyacsúszás:

Csigolyacsúszás

A spondylolisthesis a csigolyacsúszást jelenti, amely többnyire a kétoldali ívszakadáshoz társul. A két elváltozás közös lényege az érintett gerinc szegment instabilitása. A spondylolysis leggyakrabban a gyakori hyperextenzióval (a derék hátrafeszülése) járó sportokban fordul elő, mint például torna, labdarúgás, műkorcsolya. Gyakrabban észlelhető serdülő, mint felnőtt sportolóknál.

A spondylolysis lényege a csigolyaív folytonossági hiánya. Lehet egy- vagy kétoldali. Utóbbi esetben fennáll a lehetősége, hogy a csigolya előrecsússzon az alatta levőhöz viszonyítva. Ha a csúszás létrejött, spondylolisthesisről beszélünk. A csúszás az élet folyamán fokozódhat. Egyes sportágakban (súlyemelés, kajak-kenu) előfordulása jellemző.

A spondylolysis alsó lumbális csigolyákon, legtöbbször (80%) az L-V ívén alakul ki. Sportorvosi jelentőségét növeli, hogy ez a terület egyébként is nagy nyíróerőknek van kitéve a legtöbb sportágban. 50 %-ban kezdete kapcsolatos a versenysporttal.

Általában fokozatosan kezdődő derékfájás az első tünet. A fájdalom terhelésre, főként az extenzióval járó mozgásokra fokozódik. Az egyoldali fájdalom egyoldali spondylolysisre utal. Végtagba sugárzó tünetek előfordulhatnak. Csigolyacsúszás esetén a csigolyanyúlványok „lépcsője” tapintható lehet. A csúszás mértéke az elváltozás súlyosságával összefügg.

Gerincferdülés (scoliosis)

Gerincferdülés

Egyik leggyakrabban előforduló veleszületett vagy szerzett szerkezeti eltérése a gerincnek, a gerincferdülés vagyis scoliosis. A gerincferdülés kiváltó oka, az esetek 85 százalékában ismeretlen. A további 15 százalékban a kiváltó ok lehet fejlődési rendellenesség, anyagcsere-zavar, izomsorvadás. Az ismeretlen eredetű scoliosis, jellemzően 10-12 éves kor között jelentkezik.

Gerincoszlopod oldalirányú görbületét jelenti, ami a csigolyák csavarodásával jár együtt. Az érintett csigolyák mozgékonysága oly annyira lecsökken, hogy a gerincoszlop aktív kiegyenesedése már nem lehetséges. A deformitás irreverzibilis folyamat, de még javítható. A fent említett csigolyacsavarodás következtében a háti szakaszon úgynevezett bordapúp, az ágyéki szakaszon ágyéki púp alakul ki.

A gerinc különböző szakaszain jöhet létre, és különböző súlyosságú lehet. Megkülönböztetünk funkcionális scoliosist és strukturális scoliosist. A  funkcionális gerincferdülés jó könnyebben gyógyul, ilyenkor az oldalirányú elhajlást nem követi torzió, tehát nem alakul ki bordapúp. A strukturális (idiopatias) gerincferdülés rosszabban gyógyul, és mindig torzióval, bordapúppal jár.

A gerincferdülés tünetei a következők: az egyik oldali váll, illetve csípő magasabban helyezkedik el, sánta járás, hátfájdalom, csökken a fizikai terhelhetőség.

Ajánlott és kerülendő mozgásformák gerincbetegek számára.

Általánosságban elmondható, hogy azok a sporttevékenységek ajánlottak, amelyek nem járnak nagy emeléssel, terheléssel, törzscsavarodással vagy komoly fizikai igénybevétellel. Ajánlott a (szoba) biciklizés, az úszás, a tollaslabda, a ping-pong, a (gör) korcsolyázás, a síelés, a nordic walking, a túrázás és a tánc. A futás vagy a kocogás abban az esetben javasolt, ha jó minőségű, megfelelően ruganyos talpú cipőt viselsz, és természetes talajon – nem pedig betonon – futsz/kocogsz.

Kerékpározásnál fontos, hogy megfelelően válaszd meg a kormánymagasságot és dőlésszöget, így a terhelés megoszlik a feneked és támaszkodó karjaid között, ezáltal a gerinced terhelése csökken. Ne használj versenykormányt, mert az azzal járó előredőlés nem tesz jót a gerinced. Mindenképpen sima terepen kerékpározz, mert a zötykölődést kerülni kell.

Az úszás legfőbb előnye, hogy a felhajtóerőnek köszönhetően a víz tehermentesítve teszi lehetővé a mozgást. Azonban nem minden úszásnem ajánlott ha gyakran van hátfájásod, derékfájásod. Természetesen ez egyéni jellemzőktől függ. Általában a hátúszás a leginkább ajánlott úszásnem, főképp ha a háti szakaszon van domborulatod. A mellúszás csak olyan formában javasolt, hogy a fejed nem tartod kint folyamatosan a vízből (ez búvárszemüveggel és pipával megoldható). A  gyorsúszást is végezheted, viszont a pillangóúszás a nagy törzsmozgás miatt pl. gerincműtét után nem javasolt.

Amennyiben már hátfájásod, gerincproblémád van nem ajánlott a súlyemelés és a testépítés (kondi), különösen a függőleges testhelyzetben végzett lökő-nyomó gyakorlatokat kell kerülnöd. Szintén nem ajánlott a szörfözés, teniszezés, fallabdázás, kenuzás, kajakozás, vívás, karate valamint a rázkódással, ugrálással járó sportok, mint az aerobik vagy a hegyikerékpározás.

A baleset- és sérülésveszély miatt nem ajánlottak az extrém sportok, mint a bungee jumping, a vadvízi evezés vagy az ejtőernyőzés.

Természetesen nagyon sok múlik az egyéni jellemzőkön, van átjárás az ajánlott és a tiltott sportok között, így mindenképpen érdemes orvossal vagy gyógytornásszal konzultálnád.